A pipacs
Május végén, júniusban a rétek, árokpartok útszélek gyönyörű vadvirág tengerré alakulnak. A magyar táj, a magyar zászló színeibe öltözik. Az élénkpiros réti pipacs, a fehér a kamilla és pipitér virágai, a zöld szín a fűfélék és a virágok szárai. Köztük néhol megbújik egy kis kék (búzavirág) és lila (facélia).
De mind közül a leghangsúlyosabb virág a mezei pipacs vagy vadmák. A vadvirágok királynőjének is nevezik.
A boglárkavirágúak rendjébe, azon belül pedig a mákfélék családjába tartozó, Dél- és Közép-Európában őshonos növény. A mák nemzetségen belül sok fajta pipacs létezik. A kertekben a keleti mák (díszpipacs) változatait ültetik.
Az ókori görögök a mákot (pipacsot) a termékenység, az egészség és az erő forrásának tekintették. A görög sportolók mák, méz és bor keverékét fogyasztották a teljesítmény javítása érdekében. A görög mitológiában a mákvirágot Morpheushoz, az alvás és az álmok istenéhez kötik. Valójában a mákból származó morfiumot a görög istenről, Morpheusról nevezték el. Ezért a piros mákvirág az alvás, (örök alvás, halál) szimbóluma már az ókor óta.

John McCrae őrnagy, aki ypres-i a harcmezőn maga is átélte a háború egyik legszörnyűbb álló ütközetét, a Flandria Mezején című versével indította el azt a mozgalmat, mely a pipacsot az emlékezés, az elesett katonák szimbólumává tette. A csatamezőkön virító pipacstenger látványa egyszerre szimbolizálta az elesettek szenvedését és véráldozatát, valamint a reményt, mely elhozza a békét. Ma az Egyesült Királyságban, Kanadában és az Egyesült Államokban minden emléknapon (május 30-án, november 11-én) piros pipacsot viselnek az elesett katonák emlékére.
Krepp papírból különösen élethű pipacsok készíthetők. A pipacs eredetileg is papírvékony, kissé gyűrt és törékeny szirma megformázáshoz a krepp papír alkalmas leginkább. Készülnek életnagyságú és apró változatok is a KissFlow műhelyében.
De mind közül a leghangsúlyosabb virág a mezei pipacs vagy vadmák. A vadvirágok királynőjének is nevezik.
A boglárkavirágúak rendjébe, azon belül pedig a mákfélék családjába tartozó, Dél- és Közép-Európában őshonos növény. A mák nemzetségen belül sok fajta pipacs létezik. A kertekben a keleti mák (díszpipacs) változatait ültetik.
Az ókori görögök a mákot (pipacsot) a termékenység, az egészség és az erő forrásának tekintették. A görög sportolók mák, méz és bor keverékét fogyasztották a teljesítmény javítása érdekében. A görög mitológiában a mákvirágot Morpheushoz, az alvás és az álmok istenéhez kötik. Valójában a mákból származó morfiumot a görög istenről, Morpheusról nevezték el. Ezért a piros mákvirág az alvás, (örök alvás, halál) szimbóluma már az ókor óta.


Illusztráció John McCrae „In Flanders Fields” című művéhez a verset tartalmazó limitált kiadású könyvből (1921).
Ugyanakkor a mezei pipacs a béke, remény és az emlékezés szimbóluma is. Az első világháború lövedékek által feldúl csatamezőin, a romok között elsőként az igénytelen pipacs virágzott. John McCrae őrnagy, aki ypres-i a harcmezőn maga is átélte a háború egyik legszörnyűbb álló ütközetét, a Flandria Mezején című versével indította el azt a mozgalmat, mely a pipacsot az emlékezés, az elesett katonák szimbólumává tette. A csatamezőkön virító pipacstenger látványa egyszerre szimbolizálta az elesettek szenvedését és véráldozatát, valamint a reményt, mely elhozza a békét. Ma az Egyesült Királyságban, Kanadában és az Egyesült Államokban minden emléknapon (május 30-án, november 11-én) piros pipacsot viselnek az elesett katonák emlékére.
